TUDOMÁNYOS-SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ Kálmán Béla (1977 óta: Borsi-Kálmán Béla [írói
név]) 1948. március 22-én a Szatmár megyei
Csengerbagoson született. Édesapja neve id. Kálmán
Béla (1920 - 2000), 1948 - 1958 között a szinérváraljai magyar iskola, később az acsai általános iskola igazgatója
volt, édesanyja: Erdész Mária (1925) nyugdíjas tanítónő. A család 1962 nyarán
Magyarországra telepedett át. Iskolái: Szinérváraljai
általános iskola (1955 - 1960) A szatmári
Kölcsey Ferenc líceum gyakorló iskolája (1960 - 1962) A sárospataki II. Rákóczi Ferenc gimnázium (1962 - 1965) A budapesti Arany
János gimnázium (1965 - 1966) MÜM 3o. sz.
Iparitanuló Intézet (Budapest, Wesselényi utca, 1966 - 1967) ELTE, BTK nappali
tagozat (1968 - 1973, ugyanebben az időben az Eötvös József Collegium tagja) Diploma: történelem
- román szakos középiskolai tanár (1973) Tudományos
fokozatai: egyetemi (kis) doktor (1980); a történelemtudomány kandidátusa
(1990), az MTA doktora (2006), a történelemtudományok habilitált doktora (2007) Díjai: Az Európa
Kiadó műfordítói nívódíja (1981) Társadalmi – Tudományos-
Politológiai és Irodalmi Szervezetekben betöltött szerepe A párizsi Centre D’Études
des Civilisations de l’Europe Centrale et du Sud-Est levelező tagja: 1983 óta A Magyar – Román Történész Vegyesbizottság
tagja: 1985 óta A Dél-kelet-európai Stúdiumok
Nemzetközi Társasága [AISEE] tagja: 1985 óta A Magyar Írók Szövetsége
Műfordítói Szakosztálya tagja: 1973 óta A Magyar
Újságírók Szövetsége tagja: 1986 óta A Magyar Irók
szövetsége tagja: 1986 óta A Nemzetközi PEN
CLUB tagja: 1986 óta A Cahiers du
Centre d’étude de l’Europe médiane (Studia Gallo-Hungarica) [Párizs] szerkesztó
bizottságának tagja: 2003 óta Az Institut
THOMAS MORE (Bruxelles-Párizs) nevű nemzetközi politológiai intézet magyar
tagozatának vezetője: 2005 óta Ösztöndíjak,
tanulmányi - és előadó(kör)utak, konferenciák Nyári egyetem: Sinaia (1972, 1 hónap); Brassó
(1977, 1 hónap);
Bukarest (1984, 3 hét) Műfordítói
ösztöndíjak: Bukarest (1974, 1 hónap; 1976, 2 hét, 1982, 2 hét, 1984, 10 nap) Móricz Zsigmond ösztöndíj (1982 – 1983) SOROS ösztöndíj:
1983 - 1985 Tanulmányi
ösztöndíjak: Bukarest (1972, 2
hét; 1978, 4 hónap) Párizs (1982 okt.
4. – 1983. július 16., 9 és fél hónap; 1990. szeptember
10 - október 10, 1 hónap) Nizza (1983.
április, 2 hét) Padova (1986, 2 hét) Krakkó (1987, 1 hónap) Toronto
(magánösztöndíj: 1987. november – 1988. február, 4 hónap) Genf
(magánösztöndíj: 1988, 1 hónap, 1989, 1 hónap) Amszterdam (Az
Amszterdami Egyetem vendégoktatója, 1996. április 1. - augusztus 1, 4 hónap) New York (A
Columbiai Egyetem Kelet-Európa Intézete, 1998. szeptember 28. – november 24, 2
hónap) Előadókörutak és előadások: 1987 - 1988: Miami - Toronto* - Montreal - Hamilton - Chicago - Detroit - Toledo - New York – New-Brunswick - Washington -
Vancouver - Calgary – New Delhi – Montreal (másodszor); 1988-1989: Genf- Bern
- Basel (kétszer) 1996: Amszterdam - Drakenburg (háromszor) 1996: Sidney - Canberra - Melbourne – Bécs - Strassbourg 1998: Cape-Town - New-Brunswick - Washington - Bécs 1999: Párizs (háromszor), Amszterdam (Drakenburg) 2000: Párizs (kétszer), Strassbourg,
Aix en Province 2002: Tours Történész - és
politológiai konferenciák: 1985: Budapest 1986: Párizs 1987: Párizs 1989: London, Párizs, Nancy, Szófia 1990: Gdansk, Párizs, Groningen, Koppenhága 1991: Genf 1992: Krakkó, Párizs 1993: Strasbourg, Párizs, Lille 1994: Brüsszel 1995: Strasbourg 1999: Amsterdam (Drakenburg) 2002: Oxford 2004: Nizza 2007: Csikszereda 2008: Fehérvárcsurgó, Budapest Munkahelyei: OSZK, Szakozó
Osztály (1973. szeptember 15. – 1974. december 31.) Szabadúszó tolmács és műfordító (1975. január 1. – 1975. november 30.) Az EURÓPA Kiadó lektora: 1975. december 1. – 1975. december 31.) ELTE, BTK, Román Nyelv és Irodalom Tanszék (tanársegéd, 1976. január 1.
– 1981. október 30.) ELTE, BTK, Kelet-Európa Története Tanszék (adjunktus, majd – 1993.-tól
docens, 1981. november 1. óta) A Nagyvilág c. világirodalmi folyóirat szerkesztője és rovatvezetője
(román és Dél-kelet-ázsiai francia nyelvű irodalmak [Vietnam, Laosz.
Kambodzsa]): 1985 – 1988 (másodállásban) A Magyar Köztársaság bukaresti Nagykövetsége kulturális és politikai
tanácsosa (I. osztályú tanácsosi rangban: 1990. október 25. – 1995. június 15.)
[kikérővel, külügyminisztériumi alkalmazott: 1990. június 8. és 1995. június
19. között] A Magyar Köztársaság párizsi Nagykövetsége politikai tanácsosa (I.
osztályú tanácsosi rangban: 1999. március 8. – 2003. augusztus 15.) [kikérővel,
külügyminisztériumi alkalmazott: 1998. december 15. és 2003. augusztus 15.
között] Nyelvtudás: francia és román
(felsőfok), angol, orosz, német (társalgás), olasz, spanyol (olvasás) PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉK Önálló művek 1, Együtt vagy külön utakon.
A Kossuth - emigráció és a román nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez,
Magvető Kiadó, Budapest, 1984, 227 p. (Nemzet és Emlékezet) 2, Hungarian Exiles and
Romanian National Movement, 1849 - 1867., Highland Lakes, New Yersey,
1991[1992], Columbia University Press (Atlantic Studies on Society in Change,
East European Monographs) XVI+333 p. 3, Nemzetfogalom és
nemzetstratégiák. A Kossuth - emigráció és a román nemzeti törekvések
kapcsolatának történetéhez, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993, 353 p. 4, Illúziókergetés vagy
ismétléskényszer? Román - magyar nemzetpolitikai elgondolások és megegyezési
kísérletek a XIX. században. Tanulmányok. Kriterion Kiadó - Balassi Kiadó,
Bukarest - Budapest, 1995, 232 p. 5, Kihívás és eretnekség. Adalékok a román - magyar viszony történetéhez.
H - Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1996, 111 p. (Kaláka Könyvek) 6, Kockázatos viszonyok.
Írások a román irodalom, művelődéstörténet és nemzeti önszemlélet tárgyköréből.
Jelenkor Kiadó, Pécs, 1997, 164 p. (Kiseurópa) 7, Liaisons risquées. Hongrois
et Roumains aux XIXe et XXe siècles.
Consciences nationales, interférences, et relations délicats. Éditions
Jelenkor, Pécs, 1999, 289 p. (Megjegyzés: nem azonos az elöző tételben
szereplő, hasonló cimű kötettel!) 8, A békétlenség stádiumai.
Fejezetek a magyar - román kapcsolatok történetéből. Osiris Kiadó, Budapest,
1999, 372 p. (Pro Minoritate Könyvek) 9, Polgárosodott nemes avagy
(meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisodás” témaköréből. Jelenkor
Kiadó, Pécs, 2002, 292 p. 10, Pillanatkép. Két írás a
geopolitika tárgyköréből. Nyitott Könyv, Budapest, 2003, 140 p. (2. jav.
kiadás: 2004) 11, Kérdések és álkérdések.
Gondolatok a csoportérdek-érvényesítés, a nemzeti önkép és a globális
stratégiák összefüggéseiről. [Politológia és társadalom-lélektan]. Akadémiai
Kiadó, Budapest, 2004, 297 p. 12, Öt nemzedék, és ami
előtte következik … A temesvári Levente-pör …1919-1920. Budapest, 2006, Noran
Kiadó Kft, 540 p. Társszerzőkkel A kompromisszumok embere.
Tanulmányok Klapka György tábornok (1820 – 1892) életéről [Szerzők:
Borsi-Kálmán Béla – Hermann Róbert – Urbán Aladár]. Kriterion Könyvkiadó,
Bukarest – Kolozsvár, 2000, 235 p. [Csetri Elek előszavával] (Borsi-Kálmán Béla
tanulmánya: Klapka György, Genf és a románok, uo. 89 – 235. p.) Bodrogi Rezső – Borsi- Kálmán
Béla: Kossuth rendíthetetlen híve: Ihász Dániel, Századok, 1987/5., 923 – 961. Tanulmánykötetekben 1, Borsi-Kálmán Béla: A
regény megújításának kísérlete a mai román irodalomban, in: Magyar-román
filológiai tanulmányok [Szerk. Nagy Béla]. Budapest, 1984, 252 – 262. 2, Borsi-Kálmán Béla: Mihail
Kogălniceanu reformprogramjának magyar vonatkozásai, in: A magyar polgári átalakulás kérdései. Tanulmányok Szabad György 60.
születésnapjára [szerk. Dénes Iván Zoltán – Gergely András – Pajkossy Gábor].
ELTE Bölcsészettudományi Kara, Budapest, 1984, 361 – 379. p. 3, Borsi-Kálmán Béla: Alexandru
Ioan Cuza, Mihail Kogălniceanu és a magyar emigránsok 1860-61-ben, in: HUNGARO
– POLONICA. Tanulmányok a magyar – lengyel történelmi és irodalmi kapcsolatok
köréből. Emlékkönyv Waclaw Felczak 70.
születésnapjára[szerk. Kiss Gy. Csaba – Kovács István – Nagy József
Zsigmond]. MTA Irodalomtudományi Intézete, Budapest, 1986, 110 – 119. p. 4, Borsi-Kálmán Béla: Alexander
Ion Cuza, Mihail Kogălniceanu I wegierrscy emigranci w latach 1860-61, in:
WEGRY –POLSKA W EUROPIE SRODKOWEJ. HISTORIA – LITERATURA. Ksiega pamiatkowa ku czci Profesora Waclawa Felczaka [Pod
redakcja Antonigo Cetnarowicza, Csaby G.
Kissa, Istvána Kovácsa].PSB, Wydawnictwo Profesjonalnej Szkoly Biznesu, Krakow,
1987, 175 – 182. p. 5, Borsi-Kálmán Béla: L’image
de la France révolutionnaire dans les milieux cultivés hongrois: du mouvement
des jacobins hongrois à l’époque des réformes, 1795 – 1830, in: ECHOS
LOINTAINS DE LA REVOLUTION FRANCAISE. Colloque franco-balte 6 – 8 novembre 1986
– Colloque franco – hongrois 22 – 24 janvier 1987. Publications Langues’O,
Paris – INALCO, 1988, 205 – 234. p. 6, Borsi-Kálmán Béla: L’histoire
du «différend» hungaro-roumain du XVIIIe au XXe siècle. Quelques points
de repère, in: L’Europe du Milieu. Actes du colloque organisé par le
Groupe de recherche sur l’Europe centrale de l’Université de Nacy II, Septembre
1989 [Sous la direction de Michel Maslowski, avec la colaboration d’Alexandre
Kurc]. Presses Universitaires de Nancy, 243 – 250. p. 7, Borsi-Kálmán Béla: Bref
apercu de l’histoire des frustrations des Roumains de Transylvanie, in:
L’Europe centrale et ses minorités: vers une solution européenne? [sous la
direction de André Liebich et André Reszler].Publications de l’Institut
Universitaire de Hautes Études Internationales – Genève, Presse
Universitaires de France, Paris, 1993, 135 – 144. p. 8, Borsi-Kálmán Béla: Histoire
d’une vie ou quelques idées sur les conditions de formation des intellectuels
hongrois originaires de Roumanie à l’époque de Kádár, 1962 – 1989, in: L’engagement
des intellectuels à l’Est. Mémoires et analyses de Roumanie et de
Hongrie. [Textes réunis par Catherine Durandin]. Institut Français de Bucarest
– Éditions l’Harmattan, Paris, 1994, 71 – 80. p. 9, Borsi-Kálmán Béla: L’émigration
hongroise après 1848 – 49 et les problèmes d’une entente
hungaro-roumaine (Esquisse), in: ISTORIA CA LECTURA A LUMII. Profesorului
Alexandru Zub la împlinirea vîrstei de 60 de ani. (Volum coordonat de Gabriel
Badarau - Leonid Boicu – Lucian Nastase) [Emlékkönyv Alexandru Zub 60.
születésnapjára]. Fundaţia Academică A. D. Xenopol, Iaşi, 1994, 215 – 218. 10, Borsi-Kálmán Béla: Les
Roumains aux yeux des Hongrois. Stéréotypies et lieux communs „hongrois” sur
les „Roumains”. Bétises, généralités, sémi-vérités par rapports à la
conscience et la stratégie nationale, in: uo. 455 – 459. p. 11, Borsi-Kálmán Béla: The
Romanians in Hungarian Eyes, In: STEREOTIPES and NATIONS [ed. by Teresa Walas].
International Cultural Center, Cracow, 1995, 73 – 78. p. 12, Borsi-Kálmán Béla: Rumuni
w oczach Wegrów. Wegierskie stereotypy I komunaly dotyczace Rumunów (Nonsensy,
banaly I pólprawdy w zwierciadle narodowej swiadmosci I w narodowych
strategiach) in: Narody I stereotypy [Pod redakcja Teresy Walas]. Midzynarodowe
Centrum Kultury Kraków, Kraków, 1995, 70 – 76. p. 13, Borsi-Kálmán Béla: L’émigration
hongroise après 1848 et les problèmes d’une entente
hungaro-roumaine, in: Regards sur l’indomptable. Europe su Centre-Est du XVIIIe
siècle à nos jours [Textes reunis par Jerzy Kloczowski, Daniel
Beauvois, Yves-Marie Hilaire].Actes du colloque de Villeneuve-d’Ascq 20 – 23
septembre 1993.Presse de l’Université Charles-de-Gaulle – Lille III, Lille,
1996, 253 – 256.; 258. 14, Borsi-Kálmán Béla: Etique et politique dans le contexte
géostratégique européen (Ethics and Politics in the European Geostrategic
Context) [Contribution], in : Ethics and Politics. International Conference.
Robert Schuman Institute for Developing Democracy in Central and Eastern
Europe. 1997, 37 – 38. p. 15, Borsi-Kálmán Béla: Nemzeti
nagylét és/vagy kisállami nyomorúság (Gondolatok egy örökzöld témáról), in: Nemzeteken
innen és túl. Tanulmányok Diószegi István 70. születésnapjára. Korona Kiadó,
Budapest, 2000, 91 – 103. 16, Borsi-Kálmán Béla: Le
nationalisme et l’intelligentsia hongroise dans les anées 1989 – 1997, in: HISTORIA
MANET. Volum omagial Demény Lajos emlékkönyv 75. [szerk. Violeta Barbu – Tüdős
S. Kinga – Maria Pakucs] Editura Kriterion Bucuresti – Cluj, 2001, 441 – 451.
p. 17, Borsi-Kálmán Béla: Egy
meghasonlás anatómiája (Gondolatok az iraki válsággal kapcsolatos
amerikai-francia polémia hátteréről), in: Életünk Kelet-Európa. Tanulmányok
Niederhauser Emil 80. születésnapjára. [szerk. Krausz Tamás és Szvák Gyula].
Budapest, 2003, Pannonica Kiadó, 52 – 58. 18, Borsi-Kálmán Béla:
Geostratégiai lehetőségkeret és nemzetpolitika (Magyar álmodozás és román
pragmatizmus Trianon előtt), in: Kelet-Európa: Történelem és sorsközösség.
Palotás Emil 70. Születésnapjára [Szerk. Krausz Tamás]. Budapest, 2006, ELTE
Kelet-Európa Története Tanszék, 55-76.. Egyéb gyűjteményes kötetekben (antológiákban), illetve
hazai és külföldi folyóiratokban megjelent tanulmányok 1, Irányzatok, tendenciák az
újabb román irodalomban, Kritika, 1980/11., 26 – 27. 2, A Kossuth-emigráció és a
nemzetiségi kérdés – dilemmák és altarnatívák, Kritika, 1981/12., 3 – 4. 3, A román reformnemzedék
bölcsőjénél (tanulmány), Mozgó Világ, 1981. december, 74 – 81.[jegyzetek nélkül,
irodalomjegyzékkel], (újraközlés: Látó [Marosvásárhely], 1992/5., 76 – 95.
[jegyzetapparátussal]) 4, La naissance de la
génération des réformes roumaine, ANNALES UNIVERSITATIS SCIENTIARIUM
BUDAPESTINENSIS de ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE, sectio historica, tomus XXIII.,
Budapest, 1983, 77 – 95. 5, A román nemzettudat
fejlődése a Kárpátokon innen és túl (1821 – 1860), Kortárs, 1984/4., 594 – 613. 7, Egy múlt századi
magyar-román megegyezési kísérlet történetéhez (1864), Tiszatáj, 1984/9., 57 –
68. (kötetben: Forradalom után – Kiegyezés előtt [szerk. Németh G. Béla].
Budapest, 1988, Gondolat) 8, Zur Geschichte eines
ungarisch- rumänischen Vereinbarungsversuchs vom vorigen Jahrhundert: 1864, ANNALES
UNIVERSITATIS SCIENTIARUM BUDAPESTNENSIS de ROLANDO EÖTVÖS NOMINATAE, sectio
historica, tomus XXV., Budapest, 1987, 81 – 106. 9, Contours d’une tentative
d’accord hungaro-roumain en 1868 – 1869, in: Forschungen über Siebenbürgen und
seine Nachbarn, Festschrift für Attila T. Szabó und Zsigmond Jakó. I.
Herausgegeben von Kálmán Benda, Thomas von Bogyay, Horst Gassl, Zsolt K.
Lengyel, Dr. Rudolf Trofenik. München, 1987, 177 – 199. (magyar változatát lásd
Borsi-Kálmán Béla: Illúziókergetés vagy ismétléskényszer? im. 122 – 150.) 10, Megközelítések. Néhány
fogódzó a XVIII – XX századi magyar-román „differendum” történetéhez, Jelenkor,
1988/11., 1036 – 1040. (jó néhány passszusát – a szerző hozzájárulásával, lásd
Ara Kovács Attila-Dávid György-Joó Rudolf-Kőszegi László-Nagy József-Tóth
Károly Antal-Vásárhelyi Judit: Jelentés a romániai magyar kisebbség
helyzetéről, in: Jelentések a határokon túli magyar kisebbségek helyzetéről
[Csehszlovákia, Szovjetunió, Románia, Jugoszlávia]. Budapest, 1988, Medvetánc
könyvek, 60 – 62.) 11, A román társadalom az
1850-es, 60-as években – ahogyan a magyar (Kossuth-)emigránsok látták, Alföld,
1990/6. 12, Kihívás és eretnekség.
Széljegyzetek, értelmezések és kiegészítések Francisc Păcurariu: „Románok és
Magyarok a történelem sodrában” c. könyvéhez, LIMES (Nemzetpolitikai Szemle)
[szerk. Molnár Gusztáv], 1989/1., 187 – 211., ill. Tiszatáj, 1990/8., 40 – 68. 13, Nicolae Titulescu –
hagyomány és európaiság, A Hét, 1991. május 30., 10 – 11- 14, A román nemzettudat
fejlődése a Kárpátokon innen és túl egy nemzedék készülődésének tükrében, AETAS,
1992/1-2, 79-126. 15, A román politikai
gondolkozás alternatívái a múlt század ötvenes-hatvanas-hetvenes éveiben, Korunk
(Kolozsvár), 1992/9., 21-28. 16, Alternativele gîndirii
politice româneşti în anii 50-60-70 ai secolului trecut, Cumpăna, Antologia
revistei de cultură Korunk, 1, Cluj, 1994, 193-202 (román) 17, Töredékes látlelet az
erdélyi románság sérelmeinek társadalomtörténeti gyökereiről. Adalékok a
nemzeti-nemzetiségi kérdés /magyar/ megközelítéséhez, LIMES (Komárom-Esztergom
megyei Tudományos Szemle), 1996/3, 71-78. 18, [Ludman Ferenc álnéven]:
Románia helyzetéről, fejlődési trendjéről és a magyar-romám viszonyról a
közép-kelet-európai térségben 1989 után (Vázlat), PRO MINORITATE, 1995/3-4, 8 –
30. (Lásd még: A román-magyar ellentétek gyökerei, a megbékélés lehetőségei,
in: Megpróbáltatott nemzet, „Europa”-Club [Bécs], Hatodik könyv, 1998-ban
elhangzott előadások, 49 – 114.) 19, "Mittel-Európa"
és egy "integrált Európa" határmezsgyéjén, in: Magyar Kisebbség,
Nemzetpolitikai Szemle, Új sorozat, III. évfolyam, 1997. 3-4. (9-10.) szám,
Kolozsvár, 324-334. 20, Támpontok és megkésett
észrevételek, PRO MINORITATE, 1996/4., 86 – 89. 21, „Mi a helyzet”?
Impressziók, észrevételek és megjegyzések Romsics Ignác Helyünk és sorsunk a
Duna-medencében című könyvének margójára, (esszé), PRO MINORITATE, 1996/4., 87
– 99. 22, A nemzet problematikája
az 1970-1980-as évek román szakirodalmában [1984], in: Borsi-Kálmán Béla: A
békétlenség stádiumai, im., 202 – 229. 23, Egy írástudó
metamorfózisa. Rendhagyó recenzió Frank Tibor: Egy emigráns alakváltásai.
Zerffi Gusztáv pályaképe című művéről, (esszé), Hadtörténelmi Közlemények,
1989/4., 592 – 595. Klapka György, Genf és a
románok, 1847 – 1868, Hadtörténelmi Közlemények, 399 – 484. 24, Védirat az örök
névtelenek ügyében. Elfogult gondolatfüzérek egy „ismeretlen szerző”
„Önéletrajzáról” (történelmi esszé), Az irodalom visszavág, 1999-2000/tél, 106
– 124. 25, A Bánság és Temesvár a
századfordulón és az első világháború előestéjén, I. rész, PRO MINORITATE
2000/ősz-tél, 170 – 205.; II rész, PRO MINORITATE, 2001/tavasz, 158 – 199. 26, Le nationalisme et
l’intelligentsia hongroise dans les années 1989 – 1997 (ou la „dispute
populiste-urbaine” dans la lecture d’aujourd’hui), in: Culture et pouvoir en
Hongrie depuis 1945. Éclairages franco-hongrois [Sous la direction de Michel A.
Prigent], Cahiers du Centre d’étude de l’Europe médiane, N° 12, Studia
Gallo-Hungarica, CEEM, Paris-INALCO, 2001, 71 – 84. 27, Románia és a magyar-román
viszony a történelem tükrében (geopolitikai vázlat), Európai Tükör, 2004/4-5.,
121 – 133. 28, Fondements connus et
inconnus d’une mésentente cordiale, Revue
des deux Mondes, Février 2005, 9 – 30. (rövidített másodközlés: TRIBUNE,
Institut Thomas More, N°/Fr, 25 février 2005, 1-12.) 29, FRANCE – EUROPE – USA:
Known and unknown underpinnings of ”friendly misunderstanding”, TRIBUNE,
Institut Thomas More, N° 4%Eng, February 25th 2005, 1-12. Előszavak Csapó Endre: Ilyen a világ. II. Csapó Endre
újságcikkei 1983 és 1991 között. Budapest, 1983, Püski Kiadó. (Előszó:
Borsi-Kálmán Béla: Emigrációs történetírás - szilánkokban), 1 – 2. Konferenciák Budapest (Dunahajózás) Párizs (1987 január) Nancy Párizs (bicentenaire) Szófia Részvétel a Magyar Külügyi
Intézet, az ELTE Román Tanszéke és Románia budapesti Nagykövetsége közös
szervezésében rendezett Titulescu-emlékgyűlésen, 1991. április 15. (ELTE BTK,
Tanácsterem) Előadás címe: Nicolae Titulescu – hagyomány és európaiság „Uralkodó eszmék a Balkánon”, Pécs, 1992,
március 27-29. (Előadás címe: A román politikai gondolkozás alternatívái a múlt
század 50-es, 60-as, 70-es éveiben) Nemzetközi tudományos
kollokvium a közép- és Dél-kelet-európai értelmiség fejlődésének társadalmi és
politikai feltételeiről a szocializmus utolsó fázisában. Előadás címe: “Néhány
gondolat az értelmiségivé válás feltételeiről a Romániából Magyarországra
telepűlt fiatalok vonatkozásában a Kádár-korszakban" (1962-1989) Párizs,
1992, szeptember 29. – október 4..
(francia nyelven) , Kerekasztal-beszélgetés a
közép-kelet-európai népek nemzeti tudatának fejlődéséről az 1789-es francia
állam-nemzet koncepció tűkrében, TIT-Kossuth-Klub, 1992, Előadás címe: A közép-
és dél-kelet-európai elitképződés társadalomtörténeti megkésettsége, mint az eljövendő
“modern nemzetállamok” közötti vetélkedés (ős)forrása (magyar nyelven) Részvétel a “Condorcet-körök”
második nemzetközi találkozóján, Strassbourg, 1993. január vége. Előadás címe: Észrevételek
a közép-kelet-európai országok európai
integrációja lehetőségeiről a köztűk
kimutatható gazdasági-társadalmi és mentális szintkülönbségek összefűggésében
(francia nyelven) Részvétel a
„Stéréotypes and nations and accompanying events” c. nemzetközi
tudományos tanácskozáson, Krakkó, 1993. június. Előadás címe: Románok magyar
szemmel (francia nyelven) Részvétel a „France - Europe
du Centre-Est” c. nemzetközi tudományos kollokviumon a “Charles de Gaulle-Lille
III.” egyetem szervezésében, Lille-Villeneuve d’Ascq, 1993. szeptember 20-23.
Előadás címe: A magyar emigráció 1848-49 után és a magyar-román megegyezés
esélyei. vázlat (francia nyelven) Részvétel a “Gazdasági-politikai struktúrák
Európában és a kelet-nyugati kooperáció” c. kerek-asztal konferencián a Hans
Seidel Foudation, és az Alianţa civică szervezésében, Bukarest, 1993. szeptember
vége. Hozzászólás címe: A kelet-európai “posztkommunista” országok integrációs
feltételrendszere, s “rugalmasságának”
mélyebb (történelmi) okairól (román nyelven) Részvétel a “Nemzeti-nemzetiségi kérdés és
kisebbségi problematika új megközelítései” című nemzetközi tanácskozáson az Unesco
és a Laboratoire pour l’Europe nouvelle szervezésében, Budapest, 1993. december
3-5. Előadás címe: Kisérlet egy új magyar szemléletmód kialakítására a
nemzeti-nemzetiségi kérdésben (francia nyelven) Részvétel a Felolvasások Közép-Európáról című
zártkörű tanácskozáson a párizsi “Institut d’Histoire des Relations
Internationales Contemporaines” és az Institut de France (Francia Tudományos
Akadémia) szervezésében, 1994. január 15. Előadás címe: A magyar-román
kapcsolatok neuralgikus pontjairól. hogyan haladhatjuk meg a román-magyar
megbékélés történelmi akadályait (francia nyelven) Részvétel a Centre International Lelewel
d’Études et d’Informations Historiques nevű intézet (Université Libre de
Bruxelles) által szervezett “l’Union européenne ou l’Europe integrale. dans une
perspective historique” c. előadássorozaton, Brűsszel, 1994. május 25. Előadás
címe: “Mittel-európa” és egy “integrált Európa” határmezsgyéjén (francia
nyelven) Előadás a strasbourgi Université
des Sciences Humaines Közép- és Dél-kelet-európai Intézetében (Centre de
Recherche sur l’Europe Centrale et Sud-orientale) 1996. december 17. Címe: A
román nemzeti mozgalom és a magyarok a XIX. században (francia nyelven) Előadás a strasbourgi Université
des Sciences Humaines Közép- és Dél-kelet-európai Intézetében (Centre de
recherche sur l’Europe Centrale et Sud-oriental). 2000. január 4. Előadás címe:
Les rapports hungaro-roumaines aux XVIII.e – XXe siècles. Esquisse et
repères. Részvétel és előadás az
oxfordi College által a „Republikanizmus a XIX. századi Európában” című
nemzetközi tudományos kollokviumon, 2002. február. Előadás címe: Republikanizmus
a magyar és román politikai elitek gondolatrendszerében (franciául és angolul) Recenziók, könyvismertetések
Borsi-Kálmán Béla munkáiról 1) Bodor Pál: ÉS 2) Pók Attila: Könyvvilág 3) Romsics Ignác: Palócföld 4) Lipcsei Ildikó:
Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon Magvető Könyvkiadó, 1984, Kortárs, 1985/5.,
165 – 168. 5) Kósa László: Együtt vagy
külön utakon? Köznevelés, 1985. április 26., 13. 6) Tóth Ede: Borsi-Kálmán
Béla: Együtt vagy külön utakon Nemzet és emlékezet (Magvető Kiadó, Budapest,
1984, 229. o., Hadtörténelmi Közlemények, XXII. évf. 1985/4., 934 – 938. 7) Kovács István:
Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román
nemzeti mozgalom történetéhez, Tiszatáj, 1985/9., 94 – 96. 8) James P. Niessen (Indiana
University): Együtt vagy külön utakon: A Kossuth-emigráció és a román nemzeti
mozgalom kapcsolatának történetéhez. By Béla Borsi-Kálmán. Budapest: Magvető
Könyvkiadó, 1984, 229 pp. 18 Ft., paper, Slavic Review, Summer, 1986 (V. 45 no.
2), 381 – 382. 9) Béla K. Király:
Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román
nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. Budapest: Magvető Kiadó 1984. 229
pp., 18 Ft, Südost-Forschungen Band XLV, 1986, 361 – 362. 10) Urbán Aladár:
Borsi-Kálmán Béla: Együtt vagy külön utakon. A Kossuth-emigráció és a román
nemzeti mozgalom kapcsolatának történetéhez. Magvető Könyvkiadó, Budapest 1984.
229 oldal, Századok, 1987/5., 969 – 973. 11) Andrei Pippidi: O carte
de istorie de care era nevoie, Contrapunct, 12-15 februarie 1993, 7. 12) Andrei Pippidi: Bela
Borsi-Kálmán, Hungarian Exiles and the Romanian National Movement, 1848-1867,
Columbia Press University, 1992, Revue des Études Sud-est-européennes, tome
xxi, 1993 n0 1-2, 218 220 13) Andrei Pippidi: Szűkség
volt erre a könyvre, A hét (Bukarest), 1992. augusztus 20, 3. 14) Demény Jajos:
Tárgyilagosan a magyar-román kapcsolatok egyik fejezetéről, A hét (Bukarest),
1992. augusztus 20., 3-4. 15) Sever Mircea Catalan:
Béla Borsi-Kálmán, Hungarian Exiles and the Romanian National Movement
1849-1867, Columbia University Press, 1991, XXI., 334. p., Revista istorică,
Seria nouă, tomul 3, 1992, nr. 11-12, noiembrie-decembrie,1225-1229 16) Gáll Ernő: A román
nemzettudat színeváltozása [recenzió Borsi-Kálmán Béla: Hungarian Exiles and
Romanian National Movements. Highland Lake, 1991, Columbia University Press, és
Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti
törekvések kapcsolatának történetéhez. Budapest, 1993, Akadémiai Kiadó c.
könyveiről], Korunk, 1993/2., 113 – 117. 17) Florin Constantiniu: Bela
Borsi-Kalman a scris o carte onestă despre relaţiile româno-ungare, CNM, nr.
129, 14-20 februarie 1994 18) Wolf Rudolf: A
magyar-román együttműködés esélyei a XIX.. század második felében. Borsi-Kálmán
Béla: Nemzetfogalom és nemzetstratégiák. A Kossuth-emigráció és a román nemzeti
törekvések kapcsolatának történetéhez. Akadémiai Kiadó, Bp. 1993. 353. lap, Erdélyi
Múzeum, 1994/1-2. fűzet, 141-144. 19) Robert Forrest:
Borsi-Kálmán, Béla: Hungarian Exiles and the Romanian National Movement 1849 –
1967, Zeitschrift für Siebenbörgische Landeskunde, Jahrgang 17 (1994), 208 –
209. 20) Demény Lajos: Mának üzenő
történelem, A Hét (Bukarest) 1996. április 12., 9-10 21) Irina Livezeanu: Bela
Borsi-Kalman, Hungarian Exiles and the Romanian National Movement, 1849-1867.
trans. by Eva Palmai. Highland Lakes, New Jersey: aAlantic rResearch and
Publications, 1991, Nationalities Papers, volume 24 number 1. march 1996,
139-141 22) Bíró Béla: A híd pillérei
(1), Erdélyi Napló, 1996, július 31., 12., és (2), uo. 1996. augusztus 7., 23) Bíró Béla: Modell vagy
rögeszme? Valóság, 1997/1., 81-91 24) Deák Ágnes: Borsi-Kálmán
Béla: Illúziókergetés vagy ismétléskényszer? Román-magyar nemzetpolitikai
elgondolások és megegyezési kísérletek a XIX. században. Tanulmányok. Kriterion
Könyvkiadó-Balassi Kiadó, 1995, 232. old. - Borsi-Kálmán Béla: Kihívás és
eretnekség. Adalékok a román-magyar viszony történetéhez, Kaláka Könyvek,
Sepsiszentgyörgy, 1996, 111. old., BUKSZ, 1997 nyár, 222-228 25) Tóth Sándor: Egy
történész gondjai és olvasmányai, Magyar Napló, 1997/7-8, 59-60. 26) Bodor Pál: Az alanyi
történész. Borsi-Kálmán Béla: Kockázatos viszonyok. Írások a román irodalom,
művelődéstörténet és nemzeti önszemlélet tárgyköréből. Jelenkor Kiadó, Pécs,
1997. 164 oldal, 990 ft, in: Élet és irodalom, XLI. évf. 42. sz.; 1997. október
17. 27) Demény Lajos: Kiútkeresés az empátia szellemében
(10 gépelt oldal), in: HITEL, 1998. február 28) Bìró Béla: A
felismerés lépcsőfokai. Borsi-Kálmán Béla: A békétlenség stádiumai, Kortárs,
1999/11., 120 – 125. 29) Bárdi Nándor: Az
értelmezés kereteinek keresése. Borsi-Kálmán Béla: A békétlenség stádiumai.
Budapest, 1999, Osiris, Pro Minoritate könyvek, 372. o., REGIO. Kisebbség,
Politika, Társadalom, 2000/2., 281 – 286. 30) Köpeczi Béla: A
békétlenség stádiumai, Magyar Tudomány, 2001/4., 502 – 504. 31) Bodor Pál: Az nemes
polgárokrul (Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett
polgár. Jelenkor, 2002), Könyvhét, 2002. augusztus, 6. 32) Bodor Pál (Diurnus)
[közírói olvasónaplója]: Párizsi magyar diplomata – Temesvárról, Nyugat Jelen (http://www.nyugatijelen.com/jelen/jelen.html),
1 – 2. 33) Ligeti Nagy Tamás:
Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár, Jelenkor,
292 oldal, 1500 Ft, WA 2 Magazin Sziget, 2002/11., 82. 34) A: Gergely András:
Kockázat, polgár, geopolitika, Szabad formák/Free forms [NPS], 1 – 2. (forrás: www.edition.hu/weblap/news/te
…); nyomtatott változat: Századok, 2004/3., 757 – 760. 35) Gyáni Gábor: Borsi-Kálmán
Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi
polgárisodás” témaköréből. Jelenkor Kiadó, Pécs, 2002. 291 old., 1500 Ft, BUKSZ,
2004. ŐSZ, 260 – 262. 36) Demény Lajos: Történelmi
távlatok az önazonosság keresésében. Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes
avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a „nemesi polgárisodás” témaköréből, AETAS,
2003/2., 170 – 174. 37) Demény Lajos: Történelmi
távlatokban az asszimilálódás és hasonulás fogas kérdései, Székelyföld, VII.
évfolyam 9 szám, 2003. szeptember, 139 – 145. 38) Demény Lajos:
Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár, Magyar
Tudomány, 2003/11., 1459 – 1471. 39) Niederhauser Emil:
Borsi-Kálmán Béla: Polgárosodott nemes avagy (meg)nemesedett polgár. Írások a
„nemesi polgárisulás” témaköréből, REGIO, Kisebbségi Szemle, (s. a.) 40) Szentgyörgyi N. József:
Levélféle Borsi-Kálmán Bélának [recenzió Borsi-Kálmán Béla: Pillanatkép. Két
írás a geopolitika tárgyköréből. Budapest, 2003 [2. jav. kiad. 2004], Nyitott
Könyv Kiadó, és Kérdések és álkérdések. Gondolatok a csoportérdek-érvényesítés,
a nemzeti önkép és a globális stratégiák összefüggéseiről. Budapest, 2004,
Akadémiai Kiadó c. könyveiről], Az irodalom visszavág, 2004. ősz, 46 – 50. * Borsi-Kálmán Béla: “A Scientific Critique of the Daco-Roman Theory” (a Hungarian Research Institute of Canada és az University of Toronto szervezésében, 1987. december, forrás: u.toronto.ca/~diosady/i …) |